Mindenüttjó - Kisvárosi fiatalok a nagyvilágban

Megérkeztem Avignonba. Szerdán értünk ide autóval, szüleim hoztak ki, a másik magyar srácot, Dávidot is, akivel végül egy szobába kerültünk, így a szobán belül magyar a hivatalos nyelv. A La Garidelle koleszban lakunk (10 rue St Bernard, szobaszám: 2J1, 84000 Avignon) . A szoba praktikus (saját fürdő, saját konyha, a két ágy egy légtérben, de az egyik galérián - az enyém -, így el is lehet különülni azért), de kissé lelakott volt, úgyhogy fel kellett turbózni, de miután vettünk mindenféle komfortnövelő-eszközt (pl. ágynemű, evőeszköz, wc-kefe stb.) egész kényelmes. Az első két nap napközben az egyetemen intézkedtünk, délután-este pedig szüleimmel mászkáltunk, ettünk-ittunk a városban. Aztán csütörtök este elköszöntünk szépen, ők péntek hajnalban indultak haza. Nem maradtunk le semmiről, amíg velük voltunk, mert alig lézengtek még a koliban az emberek. Nagyjából bejártuk a belvárost (a városfalon belüli részt), de ezeken a szűk, össze-vissza kanyargó utcákon sohasem lehet teljesen kiigazodni, mindig marad egy kis bizonytalanság-érzés (na majd meglátjuk pár hónap múlva). Tegnap délután kicsit unatkoztam, ezért írtam egy kiírást a hirdetőtáblára nemzetközi diákoknak, hogy ha van kedvük, találkozzunk 8-kor a koli bejáratánál, és menjünk be együtt a városba. 4 érdeklődő akadt is, ami kezdetnek nem rossz. Elisa, egy finn lány, aki nem Erasmusos, mert még csak most lesz elsős, csak egyszerűen Franciaorszában akart tanulni, egyébként nagyon jól beszéli a nyelvet, mert már dolgozott itt au-pairként, egyébként a hozzáállása is elég tanárnénis, minden hibát kijavít, bár lehet hogy ezt meg is köszönhetjük neki majd később. Igor Moszkvából, aki szintén perfect franciából, otthon is francia szakos és már évek óta tanít gyerekeket. Az utolsó pillanatban futottak be a spanyolok Carlos és Rocio, akik szintén nagyon jókedvűek és nyitottak, bár a franciával hadilábon állnak :) Mi Dáviddal valahol a két véglet között vagyunk nyelvtudásban. Így hatan borozgattunk a főtéren, és megnéztük a Fények és hangok a pápai palotán című előadást, ami az avignoni pápák rövid történetét meséli el, zenével és iszonyú látványos fényvetítéssel, a palota minden része külön életet él, zenére változnak a színek és a formák, nagyon jó volt. És rengeteg ember gyűlt össze a főtéren. Ma voltunk együtt ebédelni egy Flunchben, közben találtunk pár közös pontot: Radiohead, Lakótársat keresünk. Délután neteztünk, meg mentem még egy kört a városban, ezt-azt bevásárolni, holnap a terv szerint moziba megyünk. Eszembe jutott néhány gondolat a városról a mai séta közben, de ezt majd egy másik bejegyzésben fejtem ki.